Eurostat: a romániaiak közel fele zsúfolt ingatlanban lakik

Az Eurostat nemrégiben közzétett összesítése szerint európai viszonylatban Romániában alacsonyak a lakhatáshoz kapcsolódó költségek, viszont az ingatlanok zsúfoltsága szempontjából korántsem állunk jól, mi több, a romániaiak közel 50 százaléka túlzsúfolt lakásban él.

Az Eurostat decemberi jelentése ismét rávilágított arra a tényre, hogy az Európai Unió tagállamai között bizony jelentős eltérések figyelhetők meg, ha a lakhatási viszonyokról, ennek költségeiről van szó, egy január elején publikált statisztika szerint pedig e diszkrepancia az ingatlanok zsúfoltságával kapcsolatban is érkézelhető.

2019-ben az uniós háztartás átlagosan összbevételének 23,5 százalékát költötte a lakhatással kapcsolatos költségekre (pl. lakbér vagy közüzemi számlák befizetése), s ezzel ez a tétel megelőzi a közlekedésre (13,1 százalék) és az élelmezés (13 százalék) fordított összegeket is. Az Eurostat adatai alapján a lakhatási költségek Finnországban emésztik fel a legtöbb pénzt, a háztartások bevételének nem kevesebb mint 28,8 százalékát ugyanis a különféle számlák rendezésére kell fordítani, majd következik Szlovákia (28,4 százalék) és Dánia (27,9 százalék). Ezzel szemben a máltaiaknak teljes keresetük mindössze 12,3 százalékát kell a lakhatási költségek fedezésére fordítaniuk, de Litvániában (14,9 százalék) és Cipruson (15,6 százalék) sem kell jelentősen többet költeni e téren.

Romániában ez a százalékos arány 2019-ben 17,7 százalékon állt, mely már azért is említésre méltó, mely az Eurostat kimutatásai alapján nálunk csökkent az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben a lakhatási költségekre fordított összeg mértéke. Míg 2009-ben a romániai háztartások teljes bevételüknek mintegy 25,2 százalékát a számlák kifizetésére fordították, 2019-re ez 7,5 százalékkal csökkent.

Az Eurostat elemzéséből mindezek mellett az is egyértelműen kitűnik, hogy az ingatlanok tulajdonjogát illetően az uniós átlaghoz képest igencsak jól állunk. Míg az unió polgárainak átlagosan csak 69,8 százaléka mondhatja magáénak a lakást vagy házat, melyben lakik, Romániában ez az arány 95,8 százalék, mellyel e tekintetben éllovasok vagyunk. A lista másik végén érdekes módon a németek és az osztrákok vannak, ahol ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot, tehát a lakosság közel fele albérletben él.

A saját lakás is lehet zsúfolt

A saját lakás birtoklása azonban nem jelent feltétlenül egyet azzal, hogy az ingatlanban megfelelő számú szoba áll rendelkezésünkre, míg ugyanis az unió polgárainak mindösszesen csak 17,2 százaléka nyilatkozta azt, hogy zsúfolt háztartásban él, Romániában ez a szám 2019-ben 45,8 volt. Magyarán szólva a romániai ingatlanok közel felében többen élnek, mint ahogyan az az elérhető szobák számából adódna. De nem csak nálunk szorul a kelleténél több ember ugyanazon tető alá, hasonlóan magas a zsúfolt ingatlanok aránya Lettországban (42,2 százalék), Bulgáriában (41,1) és Horvátországban is (35,5).

Most, a pandémia idején még inkább megmutatkozik ez, amikor az otthoni munkavégzésre kényszerült szülőknek ugyanabban a szobában kell dolgozniuk, amelyikben a kisgyerekek játszanak, és sajnos az ilyen környezetben jóval magasabb a vírus átadásának veszélye is – írják az Eurostat elemzésében.

Nem mindenki él azonban a kelleténél népesebb háztartásban, vannak olyanok is, akiknél több hálószoba is üresen áll. Az unióban található ingatlanok egyharmadát (32,7 százalék) kihasználatlanság jellemzi, tehát több szoba, s különösképp a hálók állandó lakó nélkül árválkodnak. A kihasználatlanság leginkább a máltai lakásokat és házakat jellemzi, ahol ez az arány nem kevesebb mint 72,6 százalék, de szorosan ott van a nyomában Ciprus (70,5) és Írország (69,6) is.

Romániában a lakosságnak mindössze csak 7,7 százaléka értékelte úgy, hogy az ingatlana a szükségesnél nagyobb, s ezzel bizony e tekintetben sereghajtók vagyunk.

Szatmár megyében a statisztikai hivatal legfrissebb, 2018-ra vonatkozó adatai szerint magánkézben 145.488 darab lakóingatlan van, melyekben 390.564 szoba áll rendelkezésre, a belakható lakások és házak összterülete pedig a 7,8 millió négyzetméterhez közelít.